AZ 1848/49 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC és a DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT

Tamási Áron:

“Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója”

 

AZ 1848/49 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC és a DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT

“A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849. április 2-ától május 21-éig tartott, melynek során a Magyar Honvédsereg óriási, ám nem teljes katonai sikert ért el. A terv a császári csapatok bekerítése[1] és Komárom felmentése volt, a mellékhadszíntereken pedig Erdély felszabadítása és a Délvidék elfoglalása”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tavaszi_hadj%C3%A1rat

Görgei Artúr, a magyar hadsereg főparancsnoka

 

  • “Cassandra-levélben Kossuth a szabadságharc bukását ismételten árulásnak tulajdonította, erre válaszul Görgei felszólította Kossuthot: „… hagyjon fel végre amaz áltanok hirdetésével, melyekkel Ön a haza dolgát fel nem építhette és fel nem építheti…”
  • 1884-ben Klapka György és több száz honvédtiszt olyan memorandumot írt alá, amelyben nem tekintik Görgeit hazaárulónak.”
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6rgei_Art%C3%BAr

 

Biedermeier EMLÉKPOHARAK

Jurátus szablya

1848-as emlékkiállítás Nyírvasvári, Vasvári Pál Emlékház



Termekismertetok